Tartalomjegyzék

Bevezető

Találkozás
Köszöntés
Bemutatkozás
Megszólítás
Tegeződés
Társalgás
Telefonálás
Levelezés

A jó megjelenés
Tisztálkodás
Öltözködés
Helyes testtartás
Hivatali öltözet
Alkalmi öltözet

Az étkezés
Teríték
Napi ételünk
Fogadáson
Mit, mivel

Közlekedés
Utazás
Távoli utazás
Autóban

Napközben
Hivatalban
Iskolában
Üzleti életben
Pénzintézetben

Az üzletben

Művelődés, szórakozás
Otthon
Könyvtárban
Múzeumban
Templomban
Színházban

Moziban
Tánc közben
Vendéglőben
Szállodában
Strandon
Kiránduláson
Sporteseményen

Családi összejövetelek
Vendégség
Eljegyzés
Házasság
Keresztelő
Temetés
Beteglátogatás

Ajándékozás
Ajándék
Hivatali ajándék

Érdekességek
Előkelőségeknél

Játékok
Társasági játék
Szójáték
"Magyar" kártya
"Francia" kártya

Viccek
Kicsiknek
Nagyoknak

Info
Imresszum
Szerződés
Irodalom

 

 

Találkozás - Köszöntés

Nem is hinné, hogy a köszönés, egymás üdvözlése milyen régi-régi szokás. Talán ez volt a legelső illemszabály, amit az ember kitalált. És mennyi változata volt és van!


Egy afrikai törzsről feljegyezték, hogy köszöntéskor, bemutatkozáskor a markukba köpnek az ottani emberek.

A tibetiek meglengetik a kalapjukat, kinyújtják nyelvüket, és bal kezüket a fülük mögé teszik.

A maorik (Új-Zéland őslakói) köszönéskor az orrukat dörzsölik össze.

A törökök és a keleti népek kezüket mellükre téve, mélyen meghajolva köszöntik egymást.

A japánok derékból meghajolva üdvözlik egymást.

A szervusz köszönés a latin "servus humillimus domini" köszönésből rövidült. Ez annyit jelent "legalázatosabb szolgája az úrnak". Ebből a latin üdvözlési formából lett az "alázatos szolgája", s az "alászolgálja" köszönési mód.

Persze mi itt Magyarországon nem ezeket alkalmazzuk!

Ebből a fejezetből megismerheti a fontosabb - köszönésre vonatkozó - illemszabályokat.

Ugye sokszor hallotta már kisgyerekes szülőktől, mikor gyerekeiket a kezdeti illemre nevelik: "Köszönj szépen!"

Köszönni, másokat üdvözölni sokféle módon lehet és kell. Máshogy kell érkezéskor és távozáskor üdvözölni az embereket.
A köszönés az emberi érintkezés legmindennapibb formája. Vigyáznunk kell tehát, hogy megfelelő időben megfelelő módon köszönjünk.

A köszönésnél az udvariasság általános szabályai érvényesülnek: tehát a férfi köszön előre a nőnek, a fiatalabb az idősebbnek, beosztott a vezetőnek, fiú a leánynak.

Természetesen ez alól vannak kivételek. Ne várja például egy fiatal lány, hogy idősebb férfi ismerőse előre köszönjön neki. Helyesebb az is, ha a fiatalabb vezető előre köszön idősebb beosztottainak, a férfi vezető a női beosztottaknak. (Sajátos szabályok vonatkoznak, ha a nők egymást köszöntik: elsőként a hajadon üdvözli a férjezett nőt, a gyermektelen a gyermekes anyát.)

Másik kivétel, ha valaki helyiségbe lép be és ott már néhányan tartózkodnak: köszönjön előre tekintet nélkül arra, hogy odabent férfiak, vagy nők, vagy fiatalabb személyek tartózkodnak.

Érthetően köszönjön és nézzen félreérthetetlenül arra, akinek köszön, amikor 3-4 lépés távolságra megközelíti a másikat!

A köszönés formái:

- A napszaktól függően elfogadott köszönés, "jó reggelt", "jó napot", "jó estét", "jó éjszakát kívánok". Ha igazán udvarias akar lenni mindig használja "kívánok" szót. A gyerekeket a "szervusz", a "szia" szavakkal üdvözölheti. Búcsúzásra a "viszontlátásra" szó a legmegfelelőbb.
- Ma már a gyerekek többsége tegezi szüleit, nagyszüleit, szűkebb, tágabb, családtagjait. Ebben az esetben szüleinek, nagyszüleinek természetesen köszönhetnek "sziával", "szervusszal". Velük szemben is legyen tisztelettudó, és az alapvető szabályokra ügyeljen!
- Vannak hivatalos köszönések: a katonák "erőt egészséget" kívánnak, a bányászok "jó szerencsét" mondanak.
A katonák köszönés nélkül is tudják üdvözölni egymást: ez a tisztelgés. Valamikor a harcosok sisakot viseltek ez teljesen eltakarta az arcukat, ha találkoztak, felemelték a rostélyt így mutatták meg az arcukat. Ez maradt meg a tisztelgésben.

A köszönéshez hozzátartozhatnak még kiegészítő tevékenységek: a kézfogás, a kézcsók, a kalapemelés.
A kézfogás alapvető szabályai: mindig az idősebb nyújt kezet a fiatalabbnak, a nő a férfinak, a vezető a beosztottnak, az oktató a tanulónak, a magasabb beosztású az alacsonyabb beosztásúnak. A másik fél abban az esetben se tolakodjon a kézfogással, ha az előbb felsoroltak valamelyike elfelejti a kezét nyújtani. Ilyen esetben elmarad a kézfogás. Ha a kézfogás előtt ül illik felállni és úgy fogadni a nyújtott kezet. Nem illik hosszasan fogni a másik kezét, nem szokás szorongatni, ropogtatni, erősen rázni a társ kezét.

Tovább

 
        BÓNUSZ