|
|
||||||
Tartalomjegyzék Találkozás A
jó megjelenés Az
étkezés Közlekedés Napközben Művelődés,
szórakozás Családi
összejövetelek Ajándékozás Érdekességek Játékok |
Találkozás - Levelezés Az illemnek a borí tékkal kapcsolatban nincs különleges követelménye.
Csupán annyi, hogy legyen tiszta, és gyűretlen. A levelet úgy helyezzük
el benne, hogy az összehajtás a boríték alján legyen, ez azért is praktikus,
mert van, ahol késsel bontják a borítékot, és ott elvághatják a levelünket.
A hivatalos leveleket előbb a papír hosszában, majd ezt félbe hajtjuk.
A borítékot mindig gondosan címezzük meg. Ne hagyjuk le a doktor, professzor, igazgató stb. címeket, írjuk pontosan a lakóhelyet, az utcát és a házszámot. Ne okozzunk pontatlan címzéssel a postásnak többletmunkát. A bélyeget ne ragasszuk ferdén, vagy a fejetetejére állítva. A bélyeg helye a jobb felső sarokban van. A bal felső sarokban pedig a feladó adatai szerepelnek. Ezt azért fontos felírnunk, mert ha nem találják a címzettet, akkor vissza tudják juttatni a feladónak a levelet. Ne feledkezzünk el a levél pontos keltezéséről, a megszólításról és az ízléses, udvarias levélzárásról. A megszólítást régen a levélpapír közepére írták. Manapság egyre nagyobb divat a papír balszélén megszólítani. A megszólítás minden szavát nagy kezdőbetűvel írjuk. Megszólítási formulák: -
Kedves Kovács Úr!-
Tisztelt Igazgató Úr!-
Igen Tisztelt Uram!-
Édes Fiam!
- Drága Szüleim és Testvérem!
A levél lezárásának néhány lehetséges módja: - Tisztelettel.... - Baráti üdvözlettel .... - Szívességüket előre is megköszönöm.... - Őszinte híve ..... Mondanivalónkat nem mindig zárt levélben közöljük. Egyes esetekben elegendő lehet a levelezőlap, vagy a képeslap is. Természetesen a levelezés ezen formájánál is fontos a megszólítás, a befejezés és a kellemes külalak. A levelezőlapra, képeslapra semmi olyat ne írjunk, ami bizalmas, hiszen bárki elolvashatja. Tehát olyat írjunk, ami senki előtt nem titok. A képeslapok funkciója még szűkebb. Ezeket csak üdvözlésre használjuk. Kirándulásról, üdülőből, táborból általában képeslapot küldünk ismerőseinknek, barátainknak, rokonainknak. Az év családi és fontos ünnepei is alkalmak az egymás üdvözlésére. A legszebb alkalom a karácsony. Ez a család, a barátság, a szeretet ünnepe. Illő hát köszönteni mindenkit, aki iránt szeretetet, barátságot érzünk. Üdvözölni valakit annyit tesz, jelen lenni az ünneplésén. Némely országban (pl. USA) ezt azzal is kifejezik, hogy kiteszik a lapokat a lakásba, hogy mindenki lássa milyen nagy a család, és milyen sokan kedvelik a koszöntötteket. Szólni kell arról a jelenségről, ami napjainkban talán már nem annyira jellemző, mégpedig a más levelének az elolvasása. A szülőnek sem illik elolvasni gyermeke levelét. Az illemszabályok egyértelműen elítélik ezt a cselekedetet. Ez nem csak udvariatlanság és neveletlenség kérdése, hanem a törvény szigora is fellép ellene. Értesítés családi eseményekről: Az esküvő, gyermekszületés, haláleset alkalmával szokás a rokonokat, közeli barátokat értesíteni. Az esküvői meghívó egyben maga az értesítés. Ezt az örömszülők, vagy a házasulandó felek szokták küldeni. Ha a címzett nem tud elmenni az örömteli eseményre, akkor illik levélben, vagy táviratban köszönteni a fiatal párt. Ha gyerek születéséről küldünk értesítést, lehetőleg ne törekedjünk ízléstelen eredetiségre. Ne üzenjük például, hogy "Bocika született", vagy azt hogy "Hurrá! Fiú!". Legyen az értesítés komoly és közölje a kis jövevény nevét és születésének néhány adatát. Erre éppen úgy illik válaszolni, mint az esküvői meghívásra. A válasz legyen egyben szerencsekívánás. Halálesetről táviratban, vagy gyászjelentésben tudassuk a rokonságot, az elhalt barátait, ismerőseit, kollégáit. A gyászjelentésre írásban, vagy szóban válaszolhatunk. |
|||||
| BÓNUSZ | ||||||