         |
||||||
Tartalomjegyzék Találkozás A
jó megjelenés Az
étkezés Közlekedés Napközben Művelődés,
szórakozás Családi
összejövetelek Ajándékozás Érdekességek Játékok |
Találkozás - Megszólítás A tekintetes is megkezdte a lecsúszását és "téns" lett belőle, ami minden polgárnak kijárt. A tekintetest a méltóságos váltotta fel, ami az arisztokratáknak járt. A XVII. század a címek változásának a kora, ekkor jelenik meg a "kegyes" megszólítás. Rákóczi György fejedelmet így címezték: "Az én kegyelmes uram, ő nagysága, az tekintetes és méltóságos nagyságos Rákóczi György". Ezt a címet még fokozták is, így lett a "nagyméltóságú" úr/asszony megszólítás. A tisztelendő és a tiszteletes kezdetben a világiaknak is kijárt, csak később lett az egyházi méltóságok megnevezésének a része. A "tiszteletes" később a református egyházi személyre vonatkozott, a "tisztelendő" jelző a XVIII. században inkább a katolikus papságnak járt. Ha fokozni akarták a címet, akkor a "nagytiszteletű" címet használták. A világi életben gyakran találkozunk a "kegyes kegyelmes" megszólítással. "Tekintetes Úr! Teljes bizalommal való drága nagy jó uram Eöcsém!" kezdte levelét 1790-ben Kazinczy Ferenc. A változatosság kedvéért megjelent a titulus palettán a "szerelmes", "szerető", "édes". Ezek használata a XVII-XVIII századra tehető. A szerelmes, szerelmetes megszólítást megtalálhatjuk Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya levelezésében: "Szerelmes uram, szolgálatomat írom, mint szerelmes uramnak...az K. Orsikája" írta Sárvár aszszonya. A történelmi visszapillantás után a vidéki Magyarország jellemző megszólításait nézzük meg. Az urambátyám, a bátyámuram, a nénémasszony, az ángyomasszony (a férfirokon által az új családba hozott asszony megnevezése) mind a régi magyar udvariasság kifejezései voltak. Az úrasszony, illetve az ifjúúr már társadalmi, vagyoni rangot jelentett. Kivesztett az ipám, napám megnevezés, megszólítás is. Nézzük a megszólítás szabályait: A felnőttek, idősebbek megszólításánál használható a néni és a bácsi szó. Ha ismerős az illető, akkor a keresztnevét is eléteheti az előbbi szavaknak, pl. Lajos bácsi, Eta néni, vagy akár a foglalkozását is mondhatjuk, pl. doktor bácsi, tanító néni... stb. Az ismerős gyerekek a keresztnevükön szólíthatók, esetleg a becenevükön. Vigyázzunk a becenevet csak akkor használjuk, ha az illető szívesen, veszi. A megszólítás név nélküli is lehet, ekkor használhatjuk a "maga", vagy az "ön" meg-szólítást. Ez utóbbit ajánlatosabb, mert sokkal több tiszteletet fejez ki. A "legyen szíves", "légy szíves" a "kérem", "kérlek" formák szintén elfogadottak. A szülők és rokonok megszólítását a család dönti el, de itt is törekedni kell az udvarias és tisztelettudó magatartásra. Férfi megszólítása: uram, uraim, elnök úr, hadnagy úr ...stb. Hölgyek megszólítása: kisasszony, asszonyom, hölgyem, igazgató nő, nagyságos asszonyom, elnök asszony. Papi személyek megszólítása: tiszteletes úr, tisztelendő úr, főtisztelendő úr, nagytiszteletű úr, püspök úr, eminenciás úr (bíboros). A pápa megnevezése: szentatyám.  Más-más országokban eltérő megszólítási szokások vannak. Franciaországban, Angliában, Németországban az uram az asszonyom és a kisasszony megszokott. |
|||||
| BÓNUSZ | ||||||
