Tartalomjegyzék

Bevezető

Találkozás
Köszöntés
Bemutatkozás
Megszólítás
Tegeződés
Társalgás
Telefonálás
Levelezés

A jó megjelenés
Tisztálkodás
Öltözködés
Helyes testtartás
Hivatali öltözet
Alkalmi öltözet

Az étkezés
Teríték
Napi ételünk
Fogadáson
Mit, mivel

Közlekedés
Utazás
Távoli utazás
Autóban

Napközben
Hivatalban
Iskolában
Üzleti életben
Pénzintézetben

Az üzletben

Művelődés, szórakozás
Otthon
Könyvtárban
Múzeumban
Templomban
Színházban

Moziban
Tánc közben
Vendéglőben
Szállodában
Strandon
Kiránduláson
Sporteseményen

Családi összejövetelek
Vendégség
Eljegyzés
Házasság
Keresztelő
Temetés
Beteglátogatás

Ajándékozás
Ajándék
Hivatali ajándék

Érdekességek
Előkelőségeknél

Játékok
Társasági játék
Szójáték
"Magyar" kártya
"Francia" kártya

Viccek
Kicsiknek
Nagyoknak

Info
Imresszum
Szerződés
Irodalom

 

 

Találkozás - Társalgás

Az ember, társas lény, társaságra vágyik. A beszéd, a nyelv segítségével közöljük egymással mondanivalónkat. Hogy hogyan mondjuk el gondolatainkat, az sem mindegy.

"Beszélj, hogy lássalak" mondta hajdanán Szókratész, "Szólj s megmondom ki vagy" használjuk a régi mondást. Bizony a beszédünk és annak az előadásmódja sok mindent elárul rólunk, ezért fontos tudnunk mikor? kivel? miről? beszélgethetünk.

Hogy mégis miről beszélgessünk a társaságban, az függ a társaság összetételétől és természetesen az érdeklődésünktől is.


Egy 1713-ban kiadott illemszabálykönyv a következőket írja:


"Egy asszony társaságában ügyes diskurzus kezdő szókra van szükség. A leghasználatosabb és leginkább bevált téma az időjárás, a jó és rossz idő. Ha az asszonyszemély sajnálkozik, és azt mondja, hogy igen rossz idő van... emlegessük neki a téli időt és ajánljuk fel neki, hogy majd a télidőben a szánkónkkal szívesen állunk szolgálatára".

Az időjárás eléggé elcsépelt téma. A társalgási szövegeket nem lehet könyvből megtanulni, az élet ad megfelelő helyzeteket a társalgási témákhoz. Beszélni, választékosán beszélni, természetesen tudni kell, de hallgatás tudományához is érteni kell. Ne kerüljünk minden áron a társalgás középpontjába, hagyjunk másokat is szóhoz jutni.

A társalgáshoz sokrétű műveltségre van szükség. Adandó alkalommal az irodalom egyes kérdésiről, vagy akár a legújabb kutatási eredményekről is tudjunk értelmesen megszólani.
Ha valaki sokáig leköti a hallgatóságot elkerülhetetlen, hogy valaki félbe ne szakítsa. Ez természetesen illetlen, de vannak udvarias formái, pl.: "Szabad megjegyeznem, hogy..."

Nem lehet elítélni a társalgás közben mondott bókokat. A bókokkal vigyázni kell, pontosabban mértékét kell tartanunk.

Anekdotát, viccet csak az adjon elő társaságban, aki nem lövi le a poént előre. Ne legyenek durvák, trágárak és ne sértsék a jelenlevőket a történetek. Ha a társalgás központi kérdésévé válik a poénkodás az bizony elég szégyen azokra nézve akik nem tudnak ebből a körből kilépni.
Ilyenkor a házigazdának illik valamilyen más témát bedobni.

Ha társaságban egy távollevőről érdeklődünk, azt csak nagy tisztelettel tegyük. Ezzel nem csak a jelenlevő esteleges barátot, rokont tiszteljük meg, hanem magunkat is jobb fényben tüntethetjük fel.

A távol lévő ismerősnek üdvözletet is küldhetünk társaságunk valamelyik tagjával. Ezt is természetesen nagyon udvariasan tegyük, pl.: "Kérem, adja át jókívánságaimat közös barátunknak Lacinak".

Tovább
 
        BÓNUSZ